data.json

{"1": {"question": "Az alább felsoroltak közül melyik nem jellemző a társadalmi és jogi normákra?", "a": " A hipotetikus szerkezet.", "b": " A szankció.", "c": " A múltra irányultság.", "d": " Mindegyik jellemző.", "answer": "c"}, "2": {"question": "Az alábbiak közül melyik nem tartozik a társadalmi normák lényeges mozzanatai közé?", "a": " A magatartás leírása.", "b": " A magatartás minősítése. (tilos, kötelező stb.)", "c": " A következmények leírása.", "d": " Mindegyik oda tartozik.", "answer": "d"}, "3": {"question": "Melyik állítás a legjellemzőbb a jogi normákra?", "a": " A társadalom alkotja, érvényesülését az állam biztosítja.", "b": " Az állam alkotja, érvényesülését az állam biztosítja.", "c": " Az állam alkotja, érvényesülését a társadalom biztosítja.", "d": " A társadalom alkotja, érvényesülését a társadalom biztosítja.", "answer": "b"}, "4": {"question": "Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis?", "a": " A jogi normákat gyorsabban meg lehet változtatni, mint a társadalmi normákat.", "b": " Az erkölcsi normák szankciórendszerét a társadalmi nyomás jellemzi.", "c": " A jogi norma az emberek formális magatartására irányul.", "d": " Mindhárom előző állítás igaz.", "answer": "d"}, "5": {"question": "Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis?", "a": " A társadalmi normákat gyorsabban meg lehet változtatni, mint a jogi normákat.", "b": " Az erkölcsi normák szankciórendszerét a társadalmi nyomás jellemzi.", "c": " A jogi norma az emberek formális magatartására irányul.", "d": " Mindhárom előző állítás igaz.", "answer": "a"}, "6": {"question": "A jog melyik funkciójának megvalósítását biztosítja elsősorban a bírósági szervezet?", "a": " Az integráló funkciót.", "b": " A konfliktus-feloldó funkciót.", "c": " A társadalomszervező funkciót.", "d": " Egyik funkció megvalósítását sem biztosítja.", "answer": "b"}, "7": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " Az anyagi jogforrás azt a szervet jelenti, amelytől a jogi norma ered.", "b": " A belső jogforrás ugyanazt jelenti, mint az alaki jogforrás.", "c": " Az alaki jogforrás azt a formát jelenti, amelyben a jogi norma megjelenik.", "d": " Elsődleges jogforrás maga a jogalkotó hatalom, az állam. ", "answer": "b"}, "8": {"question": "Mit mond ki a \"Lex superior derogat legi inferiori\" alapelv?", "a": " A később megalkotott jogszabály a korábbinak a hatályát lerontja.", "b": " A speciális jogszabályt kell alkalmazni az általánossal szemben.", "c": " Alacsonyabb szintű jogszabály nem ellenkezhet magasabb szintűvel.", "d": " Jogszabállyal ellentétes másik jogszabályt nem lehet alkotni.", "answer": "c"}, "9": {"question": "Az alábbi jogszabályok közül melyik tartozik az anyagi jog körébe?", "a": " A büntetőeljárásról szóló törvény.", "b": " A polgári eljárásról szóló törvény.", "c": " A közigazgatási eljárásról szóló törvény.", "d": " Egyik sem.", "answer": "d"}, "10": {"question": "Az alábbi jogszabályok közül melyik tartozik az anyagi jog körébe?", "a": " A büntetőeljárásról szóló törvény.", "b": " A polgári törvénykönyv.", "c": " A közigazgatási eljárásról szóló törvény.", "d": " Egyik sem.", "answer": "b"}, "11": {"question": "Az alábbi jogszabályok közül melyik tartozik az alaki jog körébe?", "a": " A büntető törvénykönyv.", "b": " A büntetőeljárásról szóló törvény.", "c": " A polgári törvénykönyv.", "d": " A munka törvénykönyve.", "answer": "b"}, "12": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " A polgári jog a közjog területéhez tartozik.", "b": " A büntetőjog a magánjog területéhez tartozik.", "c": " A kereskedelmi jog a magánjog területéhez tartozik.", "d": " A közigazgatási jog a magánjog területéhez tartozik.", "answer": "c"}, "13": {"question": "Melyik állítás igaz az angolszász jogrendszerekre?", "a": " A jogalkotás és jogalkalmazás szférája mereven elválik egymástól.", "b": " A szabályok jelentős része nincs törvénybe foglalva.", "c": " E jogrendszerek pillérei az írott jogforrások.", "d": " A joganyag önálló, zárt rendszert alkot.", "answer": "b"}, "14": {"question": "Melyik jogrendszerre a leginkább jellemző, hogy politikailag erősen kötött?", "a": " Az angolszász jogrendszerekre.", "b": " A szocialista jogrendszerekre.", "c": " A kontinentális jogrendszerekre.", "d": " A vallási alapú jogrendszerekre.", "answer": "b"}, "15": {"question": "Melyik állítás igaz a kontinentális jogrendszerekre?", "a": " A bírónak jelentős szerepe van a jogalkotásban.", "b": " A jogszabályok kevésbé elvontak és általánosak.", "c": " A joganyag önálló, zárt rendszert alkot.", "d": " A jogszabályok egy-egy vitás ügy eldöntésekor keletkeznek.", "answer": "c"}, "16": {"question": "Melyik állítás nem igaz a szocialista jogrendszerekre vonatkozóan?", "a": " A politika közvetlenül befolyásolja a jogot.", "b": " A magánjognak kisebb a jelentősége.", "c": " A jogi túlszabályozás jellemző.", "d": " Mindegyik fenti állítás igaz rá.", "answer": "d"}, "17": {"question": "Melyik állítás nem igaz a szocialista jogrendszerekre vonatkozóan?", "a": " A politika közvetlenül befolyásolja a jogot.", "b": " A magánjognak nagy jelentősége van.", "c": " A jogi túlszabályozás jellemző.", "d": " Mindegyik fenti állítás igaz rá.", "answer": "b"}, "18": {"question": "A tényeknek olyan összessége, amelyhez valamilyen joghatás fűződik, ...", "a": " a jogi norma diszpozíciója.", "b": " a jogi norma szankciója.", "c": " a jogi norma hipotézise.", "d": " a jogi norma jogkövetkezménye.", "answer": "c"}, "19": {"question": "Az a magatartási szabály, amelyet a jogalkotó a jogalany számára előír, ...", "a": " a jogi norma diszpozíciója.", "b": " a jogi norma szankciója.", "c": " a jogi norma hipotézise.", "d": " a jogi norma jogkövetkezménye.", "answer": "a"}, "20": {"question": "Egészítse ki a kipontozott részt. A ... esetén a jogalkotó nem határozza meg, hogy mely tényállás esetén szükséges  a normában meghatározott magatartást tanúsítani, csupán példaszerűen felsorolja azokat.", "a": " zárt tényállás", "b": " nyitott tényállás", "c": " parancsoló norma", "d": " diszpozitív norma", "answer": "b"}, "21": {"question": "Milyenfajta rendelkezés nem fordulhat elő a jogi norma diszpozíciójában?", "a": " tiltó", "b": " parancsoló", "c": " megengedő", "d": " mindhárom előfordulhat", "answer": "d"}, "22": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " A lopás bűncselekménye mindig vagyoni jellegű szankciót von maga után.", "b": " A jogi norma megsértése nem járhat személyi jellegű szankcióval.", "c": " A szankció egyidejűleg mindig csak egyféle joghátrányt alkalmazhat.", "d": " Az érvénytelenség a szankciók egyik típusa.", "answer": "d"}, "23": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Az apaság vélelme nem megdönthető.", "b": " A fikció esetén lehetőség van az ellenkező bizonyítására.", "c": " A 14. életévét be nem töltött személy cselekvőképtelenségének vélelme megdönthető.", "d": " A vélelem legfontosabb jogi következménye a bizonyítási teher megfordítása.", "answer": "d"}, "24": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Az apaság vélelme megdönthető.", "b": " A fikció esetén lehetőség van az ellenkező bizonyítására.", "c": " A 14. életévét be nem töltött személy cselekvőképtelenségének vélelme megdönthető.", "d": " A fikció legfontosabb jogi következménye a bizonyítási teher megfordítása.", "answer": "a"}, "25": {"question": "Egy jogszabály érvényességének hány feltétele van? Sorolja is fel ezeket.", "a": " 3, a következők:", "b": " 4, a következők: megfelelő szerv; megfelelő eljárás; kihirdetés; hierarchiába illeszkedés", "c": " 2, a következők:", "d": " 5, a következők:", "answer": "b"}, "26": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " A jogszabály időbeli hatálya nem lehet visszamenőleges.", "b": " A magyar jogszabályok területi hatálya Magyarország teljes területe.", "c": " Egy jogszabály lehet egyidejűleg érvényes, de nem hatályos.", "d": " Egy jogszabály lehet egyidejűleg hatályos és érvénytelen.", "answer": "c"}, "27": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Egy magyar jogszabály minden magyar állampolgárra vonatkozik.", "b": " Egy jogszabály csak a jövőre vonatkozóan állapíthat meg kötelezettséget.", "c": " A személyi hatály azt határozza meg, hogy ki alkotta a jogszabályt.", "d": " Egy magyar jogszabály csak magyar állampolgárokra vonatkozik.", "answer": "b"}, "28": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Egy jogszabály nem érvényes, ha a köztársasági elnök nem írta alá.", "b": " Egy törvény nem érvényes, ha ellenkezik egy rendelettel.", "c": " Egy jogszabály nem érvényes, ha nem hirdették ki.", "d": " Mindhárom fenti állítás hamis.", "answer": "c"}, "29": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Egy jogszabály nem érvényes, ha a köztársasági elnök nem írta alá.", "b": " Egy rendelet nem érvényes, ha ellenkezik egy törvénnyel.", "c": " Egy jogszabály akkor is érvényes, ha nem hirdették ki.", "d": " Mindhárom fenti állítás hamis.", "answer": "b"}, "30": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " A jogszabályok tudományos értelmezésének csak az adott ügyben van kötelező ereje.", "b": " A jogalkotói jogszabály értelmezés minden címzettre nézve kötelező.", "c": " A jogalkalmazói jogszabály értelmezésnek nincs kötelező ereje.", "d": " A jogalkotói jogszabály értelmezés tilos. ", "answer": "b"}, "31": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " A közigazgatási szervek eljárása mindig kezdeményezésre indul.", "b": " A jogalanyok önkéntes jogkövetését is jogalkalmazásnak tekintjük.", "c": " A jogalkalmazás célja mindig valamilyen jogsérelem orvoslása.", "d": " A jogalkalmazás utolsó lépése a tényállás megállapítása.", "answer": "b"}, "32": {"question": "Melyik nem következhet be a jogalkalmazás eredményeképpen?", "a": " Jogviszony keletkezése.", "b": " Jogviszony megszűnése.", "c": " Jogviszony módosulása.", "d": " Mindhárom fenti bekövetkezhet.", "answer": "d"}, "33": {"question": "Mely szerv biztosítja a bíróságok egységes jogalkalmazását?", "a": " Az alkotmánybíróság.", "b": " A törvényszék.", "c": " Az ítélőtábla.", "d": " A Kúria.", "answer": "d"}, "34": {"question": "Melyik nem tartozik a jogszabály értelmezésének módszerei közé?", "a": " A rendszertani értelmezés.", "b": " A történeti értelmezés.", "c": " A módszertani értelmezés.", "d": " A logikai értelmezés.", "answer": "c"}, "35": {"question": "A jogviszony szerkezeti elemei közé tartozik", "a": " a jogviszony helye.", "b": " a jogviszony ideje.", "c": " a jogviszony tartalma.", "d": " Egyik sem.", "answer": "c"}, "36": {"question": "Ingatlan adásvételi szerződés esetén a jogviszony tárgya", "a": " a vételár kifizetése.", "b": " a tulajdonjog átruházása.", "c": " az ingatlan.", "d": " Egyik sem.", "answer": "c"}, "37": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " A kötelmi jogban a relatív szerkezetű jogviszonyok jellemzők.", "b": " A tulajdonjog abszolút szerkezetű jogviszony.", "c": " Ha több, mint 2 fél szerepel a szerződésben, az abszolút szerkezetű jogviszonyt eredményez.", "d": " A károkozás relatív szerkezetű jogviszonyt teremt.", "answer": "c"}, "38": {"question": "Melyik nem rendelkezik jogi személyiséggel?", "a": " Az Állam.", "b": " Az egyesület.", "c": " A társasház.", "d": " Az egyetem.", "answer": "c"}, "39": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Együttes kötelezettek bármelyikétől az egész tartozás követelhető.", "b": " Egyetemleges kötelezettek egyidejűleg, de arányosan kötelesek teljesíteni.", "c": " A kezes az adóssal fele-fele arányban köteles teljesíteni a tartozást.", "d": " Mindhárom fenti állítás hamis.", "answer": "d"}, "40": {"question": "Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis?", "a": " Aki jogképes, az önállóan köthet szerződést.", "b": " Aki jogképes, az jogosultságok alanya lehet.", "c": " Aki betöltötte a 14. életévét az jogképes.", "d": " Mindhárom előző állítás igaz.", "answer": "a"}, "41": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " A jogképesség a születéssel kezdődik.", "b": " A jogképesség mindig a születés előtti 300-adik napon kezdődik.", "c": " A jogképesség mindig a fogamzástól kezdődik.", "d": " A magzat jogképessége feltételes.", "answer": "d"}, "42": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " A bíróság korlátozhatja a természetes személy jogképességét.", "b": " A Ptk. nem korlátozhatja az ember cselekvőképességét.", "c": " Aki cselekvőképes, az önállóan köthet szerződést.", "d": " Mindhárom fenti állítás hamis.", "answer": "c"}, "43": {"question": "Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis?", "a": " 17 éves személy is lehet nagykorú.", "b": " 17 éves személy is lehet cselekvőképes.", "c": " 13 éves személy is lehet korlátozottan cselekvőképes.", "d": " Mindhárom előző állítás igaz.", "answer": "c"}, "44": {"question": "Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis?", "a": " A kiskorú személy a házasságkötéssel nagykorúvá válik.", "b": " 17 éves személy is lehet cselekvőképes.", "c": " A 13 éves személy minden esetben cselekvőképtelennek minősül.", "d": " Mindhárom előző állítás igaz.", "answer": "d"}, "45": {"question": "Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis?", "a": " Nagykorú személy is lehet cselekvőképtelen.", "b": " Kiskorú személy is lehet korlátozottan cselekvőképes.", "c": " A kiskorú személy házasságkötése érvénytelen.", "d": " Mindhárom előző állítás igaz.", "answer": "c"}, "46": {"question": "Mit nem tehet meg önállóan a korlátozottan cselekvőképes kiskorú?", "a": " Tetszőleges értékű ajándékot adhat.", "b": " Tetszőleges értékű ajándékot elfogadhat.", "c": " Rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével.", "d": " Mindhárom fenti jognyilatkozatot megteheti önállóan.", "answer": "a"}, "47": {"question": "Melyik nem tartozik a gyám feladatai közé?", "a": " A gyermek gondozása, nevelése.", "b": " A gyermek vagyonának kezelése.", "c": " A gyermek törvényes képviselete.", "d": " Mindhárom fenti a gyám feladatai közé tartozik.", "answer": "d"}, "48": {"question": "Melyikkel nem feltétlenül kell rendelkeznie a jogi személynek?", "a": " Székhellyel.", "b": " Saját vagyonnal.", "c": " Telephellyel.", "d": " Képviselővel.", "answer": "c"}, "49": {"question": "Ki felel a jogi személy tartozásaiért?", "a": " A vezető tisztségviselő.", "b": " A döntéshozó szerv.", "c": " A tagok és alapítók.", "d": " Egyik sem.", "answer": "d"}, "50": {"question": "Mikor jön létre a jogi személy?", "a": " A létesítő okirat aláírásakor.", "b": " A bejegyzési kérelem bírósághoz történő benyújtásakor.", "c": " A bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtekor.", "d": " A bírósági határozat kézbesítésekor.", "answer": "c"}, "51": {"question": "Ki látja el a jogi személy tulajdonosainak érdekvédelmét?", "a": " A könyvvizsgáló.", "b": " A vezető tisztségviselő.", "c": " A felügyelőbizottság.", "d": " Egyik sem.", "answer": "c"}, "52": {"question": "Ki látja el a jogi személy törvényes működésének felügyeletét?", "a": " Az ügyészség.", "b": " A felügyelőbizottság.", "c": " A nyilvántartó bíróság.", "d": " Egyik sem.", "answer": "c"}, "53": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " Összeolvadásnál a korábbi jogi személyek megszűnnek.", "b": " Kiválásnál a jogi személy megszűnik.", "c": " Különválásnál a jogi személy megszűnik.", "d": " Átalakulásnál a korábbi jogi személy megszűnik.", "answer": "b"}, "54": {"question": "Melyik nem tartozik a (jogi személy) jogutód nélküli megszűnés esetei közé?", "a": " A tagok kimondják a megszűnést.", "b": " A létesítő okiratban meghatározott idő eltelik.", "c": " A jogi személy tartozása meghaladja a vagyonát.", "d": " A jogosult szerv megszünteti.", "answer": "c"}, "55": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Alapítvány létrehozásához legalább 10 alapító szükséges.", "b": " Az egyesület megszűnik, ha tagjainak száma tartósan nem éri el a 12 főt.", "c": " Az egyesület átalakulhat alapítvánnyá.", "d": " Egyik fenti állítás sem igaz.", "answer": "d"}, "56": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Alapítvány létrehozásához legalább 10 alapító szükséges.", "b": " Az egyesület megszűnik, ha tagjainak száma tartósan nem éri el a 10 főt.", "c": " Az alapítvány átalakulhat egyesületté.", "d": " Egyik fenti állítás sem igaz.", "answer": "b"}, "57": {"question": "Egyesületnél mely esetben kötelező a felügyelőbizottság létrehozása?", "a": " Ha a tagok több, mint negyede nem természetes személy.", "b": " Ha a tagok létszáma az 50 főt meghaladja.", "c": " Ha a könyvvizsgáló ezt kéri.", "d": " Egyik fenti esetben sem kötelező.", "answer": "d"}, "58": {"question": "Egyesületnél mely esetben kötelező a felügyelőbizottság létrehozása?", "a": " Ha a tagok több, mint fele nem természetes személy.", "b": " Ha a tagok létszáma az 50 főt meghaladja.", "c": " Ha a könyvvizsgáló ezt kéri.", "d": " Egyik fenti esetben sem kötelező.", "answer": "a"}, "59": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Alapítvány nem, de egyesület létrehozható gazdasági tevékenység folytatására.", "b": " Egyesület nem, de alapítvány létrehozható gazdasági tevékenység folytatására.", "c": " Sem egyesület, sem alapítvány nem hozható létre gazdasági tevékenység folytatására.", "d": " Egyesület és alapítvány is létrehozható gazdasági tevékenység folytatására.", "answer": "c"}, "60": {"question": "Melyik jellemző a kontinentális (német) társasági modellre?", "a": " Erősen megosztott a tulajdonosi szerkezet.", "b": " Csekély a társasági formaválaszték.", "c": " A társasági szervek élesen elkülönülnek egymástól.", "d": " Egyik sem jellemző.", "answer": "c"}, "61": {"question": "Melyik nem jellemző az angol-amerikai társasági modellre?", "a": " A társasági jog szorosan összefonódik a tőkepiac intézményeivel.", "b": " A társaságnak egységes vezető szerve van.", "c": " A könyvvizsgáló szerepe és felelőssége csekély.", "d": " Mindegyik fenti állítás jellemző rá.", "answer": "c"}, "62": {"question": "Az alábbiak közül melyik szolgálja a közérdeket a társasági jogban?", "a": " A diszpozitív szabályozás.", "b": " A cégnyilvánosság elve.", "c": " A választott bírósági eljárás igénybevételének lehetősége.", "d": " Egyik sem.", "answer": "b"}, "63": {"question": "Melyik társasági forma nem hozható létre egyszemélyes gazdasági társaságként?", "a": " Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság.", "b": " Egyszemélyes betéti társaság.", "c": " Egyszemélyes részvénytársaság.", "d": " Mindhárom forma létrehozható.", "answer": "b"}, "64": {"question": "Melyik társasági forma hozható létre egyszemélyes gazdasági társaságként?", "a": " Egyszemélyes betéti társaság.", "b": " Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság.", "c": " Egyszemélyes közkereseti társaság.", "d": " Egyik sem hozható létre.", "answer": "b"}, "65": {"question": "Hány tag alapíthat közkereseti társaságot?", "a": " Legalább egy beltag.", "b": " Legalább egy beltag és egy kültag.", "c": " Legalább két tag.", "d": " Legalább két beltag.", "answer": "c"}, "66": {"question": "Milyen célt szolgál a társasági formakényszer?", "a": " A hitelezők védelmét.", "b": " A kisebbségi jogok védelmét.", "c": " A társulási szabadság érvényre jutását.", "d": " A közérdeket.", "answer": "d"}, "67": {"question": "Hányféle társasági formában alapítható gazdasági társaság? Sorolja is fel őket.", "a": " 3, a következők:", "b": " 4, a következők: Kkt., Bt., Kft., Zrt.", "c": " 5, a következők:", "d": " Egyik fenti válasz sem megfelelő.", "answer": "b"}, "68": {"question": "Melyik gazdasági társaság nem rendelkezik jogi személyiséggel?", "a": " A korlátolt felelősségű társaság.", "b": " A betéti társaság.", "c": " A részvénytársaság.", "d": " Mindegyik rendelkezik.", "answer": "d"}, "69": {"question": "Az alábbiak közül melyik nem lehet apport gazdasági társaság alapítása során?", "a": " Egy személyautó.", "b": " Egy találmány.", "c": " Szerződésen alapuló követelés.", "d": " A fentiek mindegyike lehet apport.", "answer": "c"}, "70": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Közkereseti társaság nem lehet egy korlátolt felelősségű társaságnak tagja.", "b": " Betéti társaság nem lehet egy közkereseti társaságnak tagja.", "c": " Korlátolt felelősségű társaság nem lehet egy betéti társaságnak beltagja.", "d": " Részvénytársaságnak csak természetes személyek lehetnek a tagjai.", "answer": "b"}, "71": {"question": "Melyiket nem kezdeményezhetik a G.T. szavazati jogok 5%-ával rendelkező tagjai?", "a": " Egyedi könyvvizsgálatot.", "b": " A legfőbb szerv összehívását.", "c": " Egy tag kizárását.", "d": " A társaság igényének érvényesítését egy taggal szemben.", "answer": "c"}, "72": {"question": "Kik szavazhatnak a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén?", "a": " A társaság tagjai.", "b": " A társaság tagjai és a vezető tisztségviselő.", "c": " A tagok és a felügyelő bizottság tagjai.", "d": " A tagok és a cégvezetők.", "answer": "a"}, "73": {"question": "Melyik tartozik a gazdasági társaság felügyelőbizottságának feladatai közé?", "a": " A vezető tisztségviselő megválasztása és visszahívása.", "b": " A könyvvizsgáló ellenőrzése.", "c": " Az ügyvezetés ellenőrzése.", "d": " A beszámoló elkészítése.", "answer": "c"}, "74": {"question": "A gazdasági társaság melyik szerve kezdeményezheti egy tag kizárását?", "a": " A felügyelő bizottság.", "b": " A legfőbb szerv.", "c": " A vezető tisztségviselő.", "d": " Egyik sem, mert tagot nem lehet kizárni.", "answer": "b"}, "75": {"question": "Melyik szerv dönt a társaság jogutód nélküli megszűnéséről?", "a": " A legfőbb szerv.", "b": " A felügyelő bizottság.", "c": " A vezető tisztségviselő.", "d": " A könyvvizsgáló. ", "answer": "a"}, "76": {"question": "Melyik állítás hamis a Kft-re vonatkozóan?", "a": " Kft. esetén a tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek.", "b": " Az egyes törzsbetétek mértéke legalább 100.000 Ft.", "c": " A törzstbetétek összege a törzstőke, melynek minimális mértéke 1 millió Ft.", "d": " Minden tagnak egy törzsbetéte lehet.", "answer": "c"}, "77": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " A Bt. alaptőkéje nem lehet kevesebb, mint 100.000 Ft.", "b": " A Zrt. alaptőkéje nem lehet kevesebb, mint 5 millió Ft.", "c": " Az Nyrt. alaptőkéje nem lehet kevesebb, mint 20 millió Ft.", "d": " A közkereseti társaság alaptőkéjére nincs minimális előírás.", "answer": "a"}, "78": {"question": "Kinek a tulajdona a betéti társaság vagyona?", "a": " A beltagok közös tulajdona.", "b": " Valamennyi tag közös tulajdona.", "c": " A társaság tulajdona.", "d": " Az alapító tagok közös tulajdona. ", "answer": "c"}, "79": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " Az egyesülés jogi személyiséggel rendelkezik.", "b": " Az egyesülés vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok nem felelnek.", "c": " Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik.", "d": " Az egyesülés célja a tagok tevékenységének összehangolása.", "answer": "b"}, "80": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " A szövetkezet tagjainak többsége természetes személy.", "b": " A szövetkezet valamennyi tagjának személyes közreműködést kell vállalnia.", "c": " Szövetkezeti jogvitára választott-bírósági eljárás nem köthető ki.", "d": " A szövetkezet nem rendelkezik jogi személyiséggel.", "answer": "a"}, "81": {"question": "Hány személy alapíthat szövetkezetet?", "a": " Legalább 2 személy.", "b": " Legalább 7 személy.", "c": " Legalább 10 személy.", "d": " Egy személy is alapíthat.", "answer": "b"}, "82": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " A szövetkezet közgyűlésén minden tagnak egy szavazata van.", "b": " Szövetkezetnél kötelező a könyvvizsgáló kinevezése.", "c": " Szövetkezetnél kötelező a felügyelőbizottság működése. ", "d": " A szövetkezet ügyvezetését az igazgatóság látja el.", "answer": "b"}, "83": {"question": "Melyik szervezet nem vehet részt tagként vállalatcsoportban?", "a": " Korlátolt felelősségű társaság.", "b": " Szövetkezet.", "c": " Egyesülés.", "d": " Betéti társaság.", "answer": "d"}, "84": {"question": "Melyik állítás hamis a vállalatcsoportra vonatkozóan?", "a": " Legalább egy uralkodó tag és 3 ellenőrzött tag szükséges hozzá.", "b": " A cégbíróság a cégnyilvántartásba bejegyzi.", "c": " Az uralkodó tag nem utasíthatja az ellenőrzött tagokat.", "d": " Önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik.", "answer": "c"}, "85": {"question": "Az alábbiak közül ki nem lehet egyéni vállalkozó?", "a": " 17 éves, házasságot kötött személy.", "b": " Közkereseti társaság tagja.", "c": " Korlátolt felelősségű társaság tagja.", "d": " Betéti társaság kültagja.", "answer": "b"}, "86": {"question": "Melyik szervezet vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását?", "a": " A Belügyminisztérium.", "b": " A cégbíróság.", "c": " A törvényszék.", "d": " A céginformációs szolgálat.", "answer": "a"}, "87": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Az egyéni vállalkozónak nem lehet alkalmazottja.", "b": " A tevékenység csak egyéni vállalkozói igazolvány kiállítása után végezhető.", "c": " Az egyéni vállalkozó a kötelezettségeiért csak vállalkozói vagyonával felel. ", "d": " Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában.", "answer": "d"}, "88": {"question": "Melyik állítás hamis az egyéni cégre vonatkozóan?", "a": " Az egyéni cég jogképes.", "b": " Az egyéni cég jogi személyiséggel rendelkezik.", "c": " Az egyéni céget a cégbíróság tartja nyilván.", "d": " Az egyéni cégnek cégjegyzékszáma van.", "answer": "b"}, "89": {"question": "Ki alapíthat egyéni céget?", "a": " Minden nagykorú, cselekvőképes személy.", "b": " Minden nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár.", "c": " Aki az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel.", "d": " Minden nagykorú, cselekvőképes személy, aki nem korlátlanul felelős tagja G.T.-nak.", "answer": "c"}, "90": {"question": "Az alábbiak közül melyik nem lehet egy egyéni cég alapításkori jegyzett tőkéje?", "a": " 100.000 Ft plusz egy 200.000 Ft értékű autó.", "b": " 100.000 Ft plusz egy 100.000 Ft értékű autó.", "c": " Egy 300.000 Ft értékű autó. ", "d": " 100.000 Ft.", "answer": "b"}, "91": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " A köztestület közfeladatot lát el.", "b": " A köztestületet a tagjai szabad elhatározásukkal hozzák létre.", "c": " A köztestület jogi személy.", "d": " A Magyar Orvosi Kamara is egy köztestület.", "answer": "b"}, "92": {"question": "Az alábbiak közül melyik nem köztestület?", "a": " Magyar Tudományos Akadémia", "b": " Magyar Ügyvédi Kamara", "c": " Magyar Labdarúgó Szövetség", "d": " Magyar Kereskedelmi és Iparkamara", "answer": "c"}, "93": {"question": "Az alábbiak közül melyik nem lehet közhasznú státuszú?", "a": " A szövetkezet.", "b": " Az egyesület.", "c": " Az alapítvány.", "d": " A nonprofit Kft.", "answer": "a"}, "94": {"question": "Az alábbi jogalanyok közül melyiknek nincs cégjegyzékszáma?", "a": " Az egyesülésnek.", "b": " A szövetkezetnek.", "c": " Az egyesületnek.", "d": " Az egyéni cégnek.", "answer": "c"}, "95": {"question": "Az alábbiak közül melyik nem a cégbíróság feladata?", "a": " Cégbejegyzési eljárás lefolytatása.", "b": " Felszámolási eljárás lefolytatása.", "c": " Döntés a közhasznúvá minősítésről.", "d": " Törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása cégekkel kapcsolatban.", "answer": "b"}, "96": {"question": "Az alábbi esetek közül melyik fordulhat elő egy céggel kapcsolatban?", "a": " Székhelye Vácon van, telephelye nincs, fióktelepe Vácon van.", "b": " Székhelye nincs, telephelye Vácon van, fióktelepe Vácon van.", "c": " Székhelye Vácon van, telephelye Vácon van, fióktelepe nincs.", "d": " Székhelye Vácon van, telephelye Vácon van, fióktelepe Vácon van.", "answer": "c"}, "97": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " A cégbejegyzési kérelmet csak elektronikus úton lehet benyújtani.", "b": " A cégbejegyzési eljárás nem-peres eljárás. ", "c": " A kérelmet a létesítő okirat aláírásától számított 30 napon belül kell benyújtani.", "d": " A cégbejegyzési eljárás során a jogi képviselet nem kötelező.", "answer": "d"}, "98": {"question": "Ki dönt egy cég esetén a végelszámolásról?", "a": " A cégbíróság.", "b": " A cég legfőbb szerve.", "c": " A vezető tisztségviselő.", "d": " A hitelező(k).", "answer": "b"}, "99": {"question": "Mikor van helye egyszerűsített cégbejegyzési eljárásnak?", "a": " Egyéni cég és Bt. alapításakor.", "b": " Ha a cég alaptőkéje nem haladja meg a 100.000 Ft-ot.", "c": " Ha a létesítő okirat szerződésminta alapján készült.", "d": " Ha a tagok száma egy fő.", "answer": "c"}, "100": {"question": "Mely cégeknek kell bankszámlával rendelkeznie?", "a": " Csak a Zrt.-nek és az Nyrt.-nek.", "b": " A gazdasági társaságoknak.", "c": " A Zrt.-nek, Nyrt.-nek és a Kft.-nek.", "d": " Minden cégnek bankszámlával kell rendelkeznie.", "answer": "d"}, "101": {"question": "Mennyi egy Zrt. egyszerűsített cégbejegyzési eljárásának illetéke?", "a": " 10.000 Ft", "b": " 50.000 Ft", "c": " 100.000 Ft", "d": " Az eljárás illetékmentes.", "answer": "c"}, "102": {"question": "Mennyi egy Kft. rendes (nem egyszerűsített) cégbejegyzési eljárásának illetéke?", "a": " 10.000 Ft", "b": " 50.000 Ft", "c": " 100.000 Ft", "d": " Az eljárás illetékmentes.", "answer": "d"}, "103": {"question": "Ki képviseli a céget a végelszámolás kezdő időpontja után?", "a": " A vezető tisztségviselő.", "b": " A vagyonfelügyelő.", "c": " A felügyelőbizottság elnöke.", "d": " A végelszámoló.", "answer": "d"}, "104": {"question": "Melyik eljárásnak nem célja a cég jogutód nélküli megszüntetése?", "a": " A felszámolási eljárásnak.", "b": " A csődeljárásnak.", "c": " A végelszámolásnak.", "d": " Mindegyiknek az a célja.", "answer": "b"}, "105": {"question": "Mi a csődeljárás célja?", "a": " A fizetésképtelen adós cég jogutód nélküli megszüntetése.", "b": " A nem fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszüntetése.", "c": " Az adós cég fizetési haladékot kap a hitelezőkkel való megegyezés céljából.", "d": " Az adós cég vagyonának hatósági árverésen való értékesítése.", "answer": "c"}, "106": {"question": "Mi a végelszámolás célja?", "a": " A fizetésképtelen adós cég jogutód nélküli megszüntetése.", "b": " A nem fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszüntetése.", "c": " Az adós cég fizetési haladékot kap a hitelezőkkel való megegyezés céljából.", "d": " Az adós cég vagyonának hatósági árverésen való értékesítése.", "answer": "b"}, "107": {"question": "Mi a felszámolási eljárás célja?", "a": " A fizetésképtelen adós cég jogutód nélküli megszüntetése.", "b": " A nem fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszüntetése.", "c": " Az adós cég fizetési haladékot kap a hitelezőkkel való megegyezés céljából.", "d": " Az adós cég vagyonának hatósági árverésen való értékesítése.", "answer": "a"}, "108": {"question": "Melyik eljárás indul meg a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelemmel?", "a": " Csődeljárás.", "b": " Végelszámolás.", "c": " Felszámolási eljárás.", "d": " A fentiek közül egyik sem.", "answer": "b"}, "109": {"question": "Melyik eljárást indíthatja meg a hitelező az adós cég ellen?", "a": " A végelszámolást.", "b": " A csődeljárást.", "c": " A felszámolási eljárást.", "d": " Kényszer-törlési eljárást.", "answer": "c"}, "110": {"question": "Melyik eljárást milyen fórumon kell megindítani? Válassza ki a helyeset.", "a": " Csődeljárást a cégbíróságon.", "b": " Felszámolási eljárást a rendes bíróságon (törvényszéken).", "c": " Végelszámolást a rendes bíróságon (törvényszéken).", "d": " Cégbejegyzési eljárást a rendes bíróságon (törvényszéken).", "answer": "b"}, "111": {"question": "Kivel szemben nem illeti meg a birtokvédelem joga a birtokost?", "a": " A tulajdonossal szemben.", "b": " A hitelezővel szemben.", "c": " Azzal szemben, akitől a dolgot tilos önhatalommal szerezte meg.", "d": " Kivétel nélkül mindenkivel szemben megilleti.", "answer": "c"}, "112": {"question": "Melyek a birtokvédelem megengedett eszközei?", "a": " Minden esetben a bírósághoz kell fordulni.", "b": " Minden esetben a jegyzőhöz kell fordulni.", "c": " Minden esetben a rendőrséghez kell fordulni.", "d": " Bírósághoz vagy jegyzőhöz fordulás, speciális esetben önhatalommal való fellépés.", "answer": "d"}, "113": {"question": "Az alábbiak közül melyik nem tartozik a \"szükséges költségek\" körébe?", "a": " Az állagmegóvásra fordított költségek.", "b": " A kártól való megóvásra fordított költségek.", "c": " A dolog értékét növelő költségek.", "d": " Mindhárom fenti a \"szükséges\" költségek körébe tartozik.", "answer": "c"}, "114": {"question": "Milyen költségei megtérítését követelheti a rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos?", "a": " A dologra fordított szükséges költségei megtérítését.", "b": " A dologra fordított hasznos költségei megtérítését.", "c": " A szükséges és hasznos költségei megtérítését is követelheti.", "d": " Semmilyen költségei megtérítését nem követelheti.", "answer": "a"}, "115": {"question": "Az alábbiak közül melyik nem lehet tulajdonjog tárgya?", "a": " Az elektromos energia (villamos áram).", "b": " A szellemi alkotás.", "c": " Az állatok.", "d": " Az értékpapír.", "answer": "b"}, "116": {"question": "Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis?", "a": " Az ingatlan tulajdonosa a használat jogát másnak átengedheti.", "b": " Az ingatlan tulajdonosa a tulajdonjogát másra átruházhatja.", "c": " Az ingatlan tulajdonosa a tulajdonjogával felhagyhat.", "d": " Mindhárom előző állítás igaz.", "answer": "c"}, "117": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Szükséghelyzetben okozott kár esetén a (károsult) tulajdonos kártérítést követelhet.", "b": " Közérdekű használat esetén a tulajdonost kártérítés illeti meg.", "c": " Kisajátítás esetén a tulajdonost kártérítés illeti meg.", "d": " Mindhárom fenti esetben kártalanítás és nem kártérítés illeti meg a tulajdonost.", "answer": "d"}, "118": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Jogellenes károkozás esetén a (károsult) tulajdonos kártérítést követelhet.", "b": " Közérdekű használat esetén a tulajdonost kártérítés illeti meg.", "c": " Kisajátítás esetén a tulajdonost kártérítés illeti meg.", "d": " Mindhárom fenti esetben kártalanítás és nem kártérítés illeti meg a tulajdonost.", "answer": "a"}, "119": {"question": "Az alábbiak közül melyik tulajdonszerzési mód származékos?", "a": " Tulajdon átruházás.", "b": " Hatósági árverés útján való tulajdonszerzés.", "c": " Elbirtoklás.", "d": " Kisajátítás.", "answer": "a"}, "120": {"question": "Mikor száll át az ingatlan tulajdonjoga átruházás esetén?", "a": " A szerződés megkötésekor.", "b": " A felek által a szerződésben meghatározott időpontban.", "c": " A birtokbaadáskor.", "d": " Az új tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével.", "answer": "d"}, "121": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " Kisajátítás csak közérdekű célra lehetséges.", "b": " Kisajátítani csak ingatlant lehet.", "c": " A kisajátítást csak az állam kérheti.", "d": " A kisajátítási eljárás során a kisajátítási hatóság tárgyalást tart.", "answer": "c"}, "122": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Az ingatlan elbirtoklási ideje 10 év.", "b": " Bűncselekménnyel megszerzett dolgon nem következik be az elbirtoklás.", "c": " Ingatlan elbirtoklásához a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.", "d": " Elbirtoklással csak ingó dolog tulajdonjogát lehet megszerezni.", "answer": "b"}, "123": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " Villamoson felejtett dolgon nem lehet találással tulajdont szerezni.", "b": " Gazdátlan dolgon nem lehet találással tulajdont szerezni.", "c": " A találó csak akkor válik tulajdonossá, ha a korábbi tulajdonos 1 éven belül nem jelentkezik.", "d": " A találás származékos tulajdonszerzési mód.", "answer": "d"}, "124": {"question": "Melyik állítás hamis a zálogjogviszony esetén?", "a": " A jogviszony alanya a személyes kötelezett és a zálogjogosult.", "b": " A zálogtárgy tulajdonosa a zálogkötelezett.", "c": " A zálogjogosult kielégítési joga akkor nyílik meg, ha a személyes kötelezett nem teljesít. ", "d": " A zálogkötelezett csak a zálogtárggyal felel a zálogjogosultnak. ", "answer": "a"}, "125": {"question": "Melyik állítás hamis a zálogjogviszony esetén?", "a": " A jogviszony alanya a zálogkötelezett és a zálogjogosult.", "b": " A zálogtárgy tulajdonosa a zálogjogosult.", "c": " A zálogjogosult kielégítési joga akkor nyílik meg, ha a személyes kötelezett nem teljesít. ", "d": " A zálogkötelezett csak a zálogtárggyal felel a zálogjogosultnak. ", "answer": "b"}, "126": {"question": "Melyik állítás hamis a zálogjogviszony esetén?", "a": " A jogviszony alanya a zálogkötelezett és a zálogjogosult.", "b": " A zálogtárgy tulajdonosa a zálogkötelezett.", "c": " A zálogjogosult kielégítési joga akkor nyílik meg, ha a személyes kötelezett nem teljesít. ", "d": " A zálogkötelezett teljes vagyonával felel a zálogjogosultnak. ", "answer": "d"}, "127": {"question": "Melyik állítás hamis a zálogjogviszony esetén?", "a": " Az óvadék is a zálog egy fajtája.", "b": " Jelzálogjog csak ingatlanon alapítható.", "c": " Kézizálogjog tárgya csak ingó dolog lehet.", "d": " A személyes kötelezett és a zálogkötelezett lehet ugyanaz a személy.", "answer": "b"}, "128": {"question": "Melyiket nem teheti meg a haszonélvezeti jog jogosultja?", "a": " A dolgot nem hasznosíthatja.", "b": " A haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át.", "c": " A dolgot nem tarthatja a birtokában.", "d": " A fenti 3 mindegyikét megteheti.", "answer": "b"}, "129": {"question": "Az alábbi esetek közül melyikben nem használhatja a birtokos a dolgot?", "a": " Haszonkölcsön esetén.", "b": " Kézizálog esetén.", "c": " Haszonélvezeti jog esetén.", "d": " A fenti esetek mindegyikében használhatja.", "answer": "b"}, "130": {"question": "Az alábbiak közül melyik magatartásra nem irányulhat a kötelem?", "a": " Valaminek az adására.", "b": " Valamilyen tevékenység elvégzésére.", "c": " Valamitől való tartózkodásra.", "d": " Mindegyik fenti magatartásra irányulhat.", "answer": "d"}, "131": {"question": "Az alábbiak közül melyikből nem keletkezhet kötelem?", "a": " Jogalap nélküli gazdagodásból.", "b": " Személyiségi jog megsértéséből.", "c": " Utaló magatartásból.", "d": " A fentiek mindegyikéből keletkezhet.", "answer": "d"}, "132": {"question": "Az alábbiak közül melyik károkozás jogellenes?", "a": " A károsult beleegyezésével okozott kár.", "b": " Jogtalan támadás elhárítása során a támadónak okozott kár.", "c": " Szükséghelyzetben okozott kár.", "d": " A fentiek egyike sem jogellenes.", "answer": "d"}, "133": {"question": "Az alábbiak közül melyik esetben keletkezik kötelem (kötelezettség)?", "a": " Jogtalan támadás elhárítása során a támadónak okozott kár esetén.", "b": " A károsult beleegyezésével okozott kár esetén.", "c": " Szükséghelyzetben okozott kár esetén.", "d": " Egyik esetben sem keletkezik.", "answer": "c"}, "134": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Kártérítési kötelezettséghez nem szükséges a kár bekövetkezése.", "b": " A kár bekövetkezését a károsultnak kell bizonyítania.", "c": " Akit személyiségi jogában megsértenek, kártérítést követelhet.", "d": " Akit személyiségi jogában megsértenek, kártalanítást követelhet. ", "answer": "b"}, "135": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " A sérelemdíj megállapításához nem szükséges kár bekövetkezése.", "b": " A becsületsértésért büntetőeljárásban kérhető sérelemdíj.", "c": " A becsületsértésért megítélt pénzbüntetés a sértettet illeti.", "d": " A személyiségi jog megsértése bűncselekmény.", "answer": "a"}, "136": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Az ajándékozás egyoldalú nyilatkozat.", "b": " Ha valaki nyilvánosan díjat ígér egy teljesítményért, nem köteles azt teljesíteni.", "c": " Ha valaki közérdekű célra vállal kötelezettséget, az egy szerződés az állammal.", "d": " A szerződés soha nem lehet egyoldalú nyilatkozat.", "answer": "d"}, "137": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Ha valaki tévedésből többet utal át a vételárnál, nem követelheti azt vissza.", "b": " Ha valaki tévedésből többet utal át a vételárnál, az ajándékozásnak minősül.", "c": " Ha valaki tévedésből többet utal át, a többletet a másik köteles visszatéríteni.", "d": " Ha valaki tévedésből többet utal át, a többlet felét visszakövetelheti.", "answer": "c"}, "138": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Értékpapírt csak írásban, okirati formában lehet kibocsátani.", "b": " Az értékpapír egy szerződés a kibocsátó és a jogosult között.", "c": " Az értékpapírban foglalt követelés nem átruházható.", "d": " A befektetési jegy az értékpapír egyik fajtája.", "answer": "d"}, "139": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " A váltó hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.", "b": " A kötvény tagsági jogokat megtestesítő értékpapír.", "c": " A részvény tagsági jogokat megtestesítő értékpapír.", "d": " A közraktári jegy dologi jogot megtestesítő értékpapír.", "answer": "b"}, "140": {"question": "Az alábbi esetek közül melyikben nem szűnik meg a kötelem (fő szabály szerint)?", "a": " A szolgáltatás teljesítésével.", "b": " A kötelezett halálával.", "c": " Tartozásátvállalás esetén.", "d": " A jogosult jogutód nélküli megszűnése esetén.", "answer": "c"}, "141": {"question": "Hányféle formában lehet jognyilatkozatot tenni? Sorolja is fel őket.", "a": " 2, amelyek a következők:", "b": " 3, amelyek a következők: szóban, írásban, ráutaló magatartással", "c": " 4, amelyek a következők:", "d": " 5, amelyek a következők:", "answer": "b"}, "142": {"question": "Mikor minősül a jognyilatkozat írásba foglaltnak?", "a": " Ha a nyilatkozó saját kezűleg írta.", "b": " Ha két tanú aláírta.", "c": " Ha a nyilatkozó aláírta.", "d": " Ha ügyvéd aláírta.", "answer": "c"}, "143": {"question": "Az alábbiak közül ki nem készíthet közokiratot?", "a": " Ügyvéd.", "b": " Bíróság.", "c": " Közjegyző.", "d": " Közigazgatási szerv.", "answer": "a"}, "144": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " A képviseleti jog alapulhat vállalkozási szerződésen.", "b": " A képviseleti jog alapulhat létesítő okiraton.", "c": " A képviseleti jog alapulhat meghatalmazáson.", "d": " A képviseleti jog alapulhat jogszabályon. ", "answer": "a"}, "145": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Jognyilatkozatot csak személyesen lehet tenni.", "b": " A képviselő jognyilatkozata a képviselőt jogosítja és kötelezi.", "c": " A meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat.", "d": " A meghatalmazás szóban nem érvényes.", "answer": "c"}, "146": {"question": "Hány év alatt évülnek el a követelések (fő szabály szerint)?", "a": " 3 év alatt.", "b": " 5 év alatt. ", "c": " 1 év alatt.", "d": " A követelések nem évülnek el.", "answer": "b"}, "147": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Elévült követelés bírósági eljárásban csak jogi képviselettel érvényesíthető.", "b": " Ha valaki elévült követelést teljesít, utóbb visszakövetelheti azt.", "c": " A fogadásból eredő követelés bíróság előtt 1 évig érvényesíthető.", "d": " Mindhárom fenti állítás hamis.", "answer": "d"}, "148": {"question": "Melyik állítás a legpontosabb a szerződésre vonatkozóan?", "a": " A szerződés a felek egyidejű és egybehangzó jognyilatkozata.", "b": " A szerződés a felek kölcsönös és egyidejű jognyilatkozata.", "c": " A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata.", "d": " A szerződés a felek kölcsönös, egybehangzó és egyidejű jognyilatkozata.", "answer": "c"}, "149": {"question": "Az alábbiak közül melyik nem tartozik a szerződési jog legfontosabb alapelvei közé?", "a": " A szerződési szabadság elve.", "b": " A visszterhesség vélelme.", "c": " Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség.", "d": " A gyengébb fél érdekei védelmének az elve.", "answer": "d"}, "150": {"question": "Mi történik ha a felek szerződési nyilatkozatai lényeges kérdésben eltérnek?", "a": " A szerződés megtámadható lesz.", "b": " A szerződés érvénytelen lesz.", "c": " A szerződés nem jön létre.", "d": " A bíróság ítéletével kiküszöböli az eltérést.", "answer": "c"}, "151": {"question": "Melyik állítás hamis az ajánlatra vonatkozóan?", "a": " Aki ajánlatot tesz, meghatározott ideig kötve van az ajánlathoz.", "b": " Az ajánlati kötöttség idejét a felek közösen határozzák meg.", "c": " Ha a másik fél határidőben elfogadja az ajánlatot, a szerződés létrejön.", "d": " Ha a másik fél eltérő tartalommal fogadja el, az új ajánlatnak minősül.", "answer": "b"}, "152": {"question": "Az alábbiak közül melyikből nem származhat szerződéskötési kötelezettség?", "a": " Jogszabályból.", "b": " Versenyeztetési eljárásból.", "c": " Előszerződésből.", "d": " Mindháromból fentiből származhat.", "answer": "d"}, "153": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Az Általános Szerződési Feltételeket a felek előre, közösen határozzák meg.", "b": " A fogyasztó csak természetes személy lehet.", "c": " Távollévők között kötött szerződés létrejöhet két vállalkozás között is.", "d": " Fogyasztói szerződés esetén a fogyasztót 14 napon belül elállási jog illeti meg.", "answer": "b"}, "154": {"question": "Az érvénytelenségnek hányféle formája van a polgári jogban, és melyek ezek?", "a": " 3, éspedig a következők:", "b": " 2, éspedig a következők: semmisség, megtámadhatóság", "c": " 1, éspedig a következő:", "d": " A polgári jogban nem létezik az érvénytelenség fogalma.", "answer": "b"}, "155": {"question": "Az alábbiak közül melyik a célzott joghatás hibája?", "a": " A tévedés.", "b": " A megtévesztés.", "c": " A jó erkölcsbe ütközés.", "d": " A jogellenes fenyegetés.", "answer": "c"}, "156": {"question": "Az alábbi esetek közül melyikben merül fel a szerződési akarat hibája?", "a": " A megtévesztéssel kötött szerződés.", "b": " Az uzsorás szerződés.", "c": " A jogszabályba ütköző szerződés.", "d": " A nem megfelelő formában megkötött szerződés.", "answer": "a"}, "157": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " A jogszabályba ütköző szerződés megtámadható.", "b": " A jogellenes fenyegetéssel kötött szerződés semmis.", "c": " Az uzsorás szerződés semmis.", "d": " Mindhárom fenti állítás hamis.", "answer": "c"}, "158": {"question": "Az alábbiak közül melyiknek a jogkövetkezménye a szerződés semmissége?", "a": " A feltűnő értékaránytalansággal kötött szerződés.", "b": " A megtévesztéssel kötött szerződés.", "c": " A jó erkölcsbe ütköző szerződés.", "d": " A jogellenes fenyegetéssel kötött szerződés.", "answer": "c"}, "159": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " Érvénytelen szerződés alapján a teljesítés nem követelhető.", "b": " Hatálytalan szerződés alapján a teljesítés nem követelhető.", "c": " Érvénytelen szerződés alapján teljesített szolgáltatást nem lehet visszakövetelni.", "d": " Érvénytelen szerződés utóbb érvényessé válhat a felek akaratából.", "answer": "c"}, "160": {"question": "Szerződésszegés esetén melyiket nem teheti meg a sérelmet szenvedett fél?", "a": " Továbbra is követelheti a teljesítést.", "b": " Fedezeti szerződést köthet és követelheti annak költségeit.", "c": " A nála levő, a másik fél tulajdonát képező dologból kielégítést kereshet.", "d": " A saját szolgáltatását visszatarthatja.", "answer": "c"}, "161": {"question": "Az alábbiak közül melyik nem tartozik a szerződésszegés nevesített esetei közé?", "a": " A késedelem.", "b": " Az elállás.", "c": " A lehetetlenülés.", "d": " A teljesítés megtagadása.", "answer": "b"}, "162": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " Ha jogosult késedelembe esik a kárveszély átszáll rá.", "b": " Ha a hiba a teljesítés után keletkezett, szavatossági igény nem érvényesíthető.", "c": " Ha a teljesítés lehetetlenné válik, a szerződés megtámadható.", "d": " A kellékszavatossági igények 1 év alatt elévülnek.", "answer": "c"}, "163": {"question": "Mennyi a kellékszavatossági igények elévülési ideje fogyasztói szerződés esetén?", "a": " 1 év", "b": " 2 év", "c": " 5 év", "d": " Fogyasztói szerződés esetén ezen igények nem évülnek el.", "answer": "b"}, "164": {"question": "Az alábbiak közül melyiket nem választhatja a fogyasztó termékszavatossági igényként?", "a": " A kijavítást.", "b": " A kicserélést.", "c": " Az elállást.", "d": " Mindhármat választhatja.", "answer": "c"}, "165": {"question": "Melyik állítás igaz a jótállásra vonatkozóan?", "a": " A jótállás minden szerződés esetén megilleti a szolgáltatás jogosultját.", "b": " A szavatosság és a jótállás ugyanazt jelenti.", "c": " A jótállási idő nem lehet hosszabb 5 évnél.", "d": " A jótállás lehet önkéntes vagy kötelező.", "answer": "a"}, "166": {"question": "Az alábbi alanyváltozások közül melyik háromoldalú megállapodás?", "a": " A jogátruházás.", "b": " Az engedményezés.", "c": " A tartozásátvállalás.", "d": " Egyik sem.", "answer": "c"}, "167": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " A szerződés felmondása egyoldalú jognyilatkozat.", "b": " Az elállás a jövőre nézve szünteti meg a szerződést.", "c": " A szerződés felbontása a felek közös nyilatkozata.", "d": " A felek a szerződést bármikor megszüntethetik.", "answer": "b"}, "168": {"question": "Az alábbiak közül melyik jog nem alapítható (szerezhető meg) bármikor?", "a": " Az eladási jog.", "b": " A vételi jog.", "c": " A visszavásárlási jog.", "d": " Az elővásárlási jog.", "answer": "c"}, "169": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " Az eladási jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal eladhatja a dolgot.", "b": " Az elővásárlási jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal megveheti a dolgot.", "c": " A vételi jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal megveheti a dolgot.", "d": " A visszavásárlási jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal megveheti a dolgot.", "answer": "b"}, "170": {"question": "Az alábbiak közül melyiket nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni?", "a": " A tulajdonjog fenntartást.", "b": " A vételi jogot.", "c": " Az eladási jogot.", "d": " Mindhárom fentit be kell jegyeztetni.", "answer": "d"}, "171": {"question": "Melyik állítás igaz?", "a": " Az ajándékozás egyoldalú jognyilatkozat.", "b": " Ajándékozás történhet ellenérték fejében is.", "c": " Az ajándék egyes esetekben visszakövetelhető.", "d": " Az ajándékozásra a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni.", "answer": "c"}, "172": {"question": "Melyik állítás hamis a vállalkozási szerződésre vonatkozóan?", "a": " A vállalkozási szerződés eredménykötelem.", "b": " A megrendelő a teljesítés előtt bármikor elállhat.", "c": " A vállalkozó a teljesítés előtt bármikor elállhat.", "d": " A vállalkozót törvényes zálogjog illeti meg.", "answer": "c"}, "173": {"question": "Az alábbiak közül melyik nem a vállalkozási szerződés altípusa?", "a": " A tervezési szerződés.", "b": " A fuvarozási szerződés.", "c": " A szállítmányozási szerződés.", "d": " A kivitelezési szerződés.", "answer": "d"}, "174": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " A megbízási szerződés eredménykötelem.", "b": " A megbízó a szerződést felmondhatja.", "c": " A megbízott a szerződést felmondhatja.", "d": " A megbízottat törvényes zálogjog illeti meg.", "answer": "a"}, "175": {"question": "Az alábbiak közül melyik nem a megbízási szerződés altípusa?", "a": " A bizományi szerződés.", "b": " A szállítmányozási szerződés.", "c": " A közvetítői szerződés.", "d": " A fuvarozási szerződés.", "answer": "d"}, "176": {"question": "Az alábbiak közül melyik nem minősül különleges személyes adatnak?", "a": " Az érintett egészségi állapota.", "b": " Az érintett vagyoni helyzete.", "c": " Az érintett vallási meggyőződése.", "d": " Az érintett politikai véleménye.", "answer": "b"}, "177": {"question": "Az alábbi műveletek közül melyik nem minősül adatkezelésnek?", "a": " Az adatok gyűjtése.", "b": " Az adatok tárolása.", "c": " Az adatok lekérdezése.", "d": " Mind a három fenti művelet adatkezelésnek minősül.", "answer": "d"}, "178": {"question": "Az alábbi 3 állítás (a,b,c) közül melyik hamis?", "a": " Személyes adatok kezeléséhez elég ha az érintett szóban hozzájárult.", "b": " Különleges adat csak törvényi előírás alapján kezelhető.", "c": " Bűnügyi személyes adatot csak állami vagy önkormányzati szerv kezelhet.", "d": " Mind a három fenti állítás igaz.", "answer": "b"}, "179": {"question": "Az alábbiak közül melyik esetben nem tiltakozhat az érintett személyes adatának kezelése ellen?", "a": " Közvetlen üzletszerzés céljára történő felhasználás esetén.", "b": " Közvélemény kutatási célú felhasználás esetén.", "c": " Tudományos célú felhasználás esetén.", "d": " Mindhárom fenti esetben tiltakozhat.", "answer": "d"}, "180": {"question": "Az alábbiak közül melyik alkotás nem áll a szerzői jog védelme alatt?", "a": " Ötlet, eljárás.", "b": " Szoftver", "c": " Adatbázis", "d": " Térkép", "answer": "a"}, "181": {"question": "Mennyi ideig védi a szerzői jog a művet?", "a": " 50 évig.", "b": " A szerző élete végéig.", "c": " A szerző életében és halála után 70 évig.", "d": " 20 évig.", "answer": "c"}, "182": {"question": "Melyik állítás hamis?", "a": " A felhasználási engedély korlátozható valamely területre.", "b": " A felhasználási engedély korlátozható megadott időtartamra.", "c": " A felhasználási engedély korlátozható valamely felhasználási módra.", "d": " A felhasználási engedély szóban is érvényes.", "answer": "d"}, "183": {"question": "Mennyi ideig védi a szabadalmi oltalom a találmányt?", "a": " 10 évig.", "b": " 20 évig.", "c": " A szabadalmas élete végéig.", "d": " A szabadalmas életében és halála után 20 évig.", "answer": "b"}, "184": {"question": "Az alábbiak közül melyiket nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni?", "a": " A tulajdonjog fenntartást.", "b": " A vételi jogot.", "c": " Az elbirtoklás megkezdődését.", "d": " Mindhárom fentit be kell jegyeztetni.", "answer": "c"}, "185": {"question": "Az alábbi műveletek közül melyik nem minősül adatkezelésnek?", "a": " Az adatok gyűjtése.", "b": " Az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése.", "c": " Az adatok lekérdezése.", "d": " Mind a három fenti művelet adatkezelésnek minősül.", "answer": "b"}, "186": {"question": "Az alábbiak közül melyik esetben nem tiltakozhat az érintett személyes adatának kezelése ellen?", "a": " Közvetlen üzletszerzés céljára történő felhasználás esetén.", "b": " Közvélemény kutatási célú felhasználás esetén.", "c": " Ha az adatkezelést közérdekű célból törvény rendeli el.", "d": " Mindhárom fenti esetben tiltakozhat.", "answer": "c"}}